Az ablak egy háznak csak egy kicsiny részét alkotja, viszont nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen az ablakon áramlik be a lakásba a fény, illetve ezen keresztül tudunk szellőztetni. Az 50-es évektől a fa és a fém ablakot részesítették előnyben.
Régi ablak
A fa ablakokat lakóépületekben használták, a fém nyílászárókat pedig inkább üzemekben illetve otthon a melléképületekben. Akkoriban nem volt fontos, a nagyon jó hőszigetelés, hiszen nem volt drága a fűtőanyag, a 80-as években például sokan fűtőolajjal fűtöttek otthon.
A 90-es években viszont megindult a fűtőanyagok áremelkedése és ezzel párhuzamosan fontossá vált a nagyon jó hőszigetelés, így indult el az ablakok minőségi fejlődése.
Ablak hőszigetelése:
A hőszigetelést ún. „K„ értékkel szokták kifejezni, mértékegysége a W/m2K, ez azt jelenti, hogy egy 1m2 felületen mennyi W energia vész el időegység alatt, ez az érték minél kevesebb, természetesen annál jobb a hőszigetelés.
Ablak esetén külön kell számolni az üveg „K” értékét és a tok/szárny „K” értékét, ugyanis az üveg felülete sokkal nagyobb, így azon több energia is elveszhet nem megfelelő szigetelés esetén.
Ablak üvegezése:
Régi nyílászáróknál szimpla üvegezést használtak, ez egy 3 mm vastag szimpla üveget jelentett. Az új nyílászárókba már 4mm vastag üveget használnak, előírás, hogy minimum kétrétegű, hőszigetelő LOW-E bevonatos üvegek legyenek. Manapság már elég gyakran használnak háromrétegű üvegezést is, ezek már inkább passzív házakba alkalmasak.
Ablak az alábbi alapanyagból készíthető:
- fából
- műanyagból
- alumíniumból
Ablak szárnyai száma alapján:
- egyszárnyú
- kétszárnyú
- háromszárnyú
Tolóablak
Nyitásmódja szerint:
- fix
- nyíló
- bukó-nyíló
- váltószárnyas
- tokosztós
- billenő
- forgóablak (régi panellakásokban van ilyen)
- toló ablak
- harmónika ablak
Fa ablak:
Gyártására a leggyakoribb faanyag a borovi fenyő, ebből lehet jó ár/érték arányú fa ablakot készíteni. Készítenek még lucfenyőből is ablakot, de a lucfenyő nem olyan tartós anyag, ezért inkább belsőtéri ajtók gyártására alkalmas. Gyártanak még vörösfenyőből, tölgyfából, merantiból is, ezek ára a borovi fenyőhöz képest magasabb.
A borovi fenyő ablakok rétegragasztott, hossztoldott faanyagból készülnek. A rétegragasztással a vetemedést kívánják megszüntetni. Ugyanis több rétegből vannak a faelemek összeragasztva, mégpedig úgy hogy „évvonalak” egymással szembe vannak összetéve, így a mozgásuk (vetemedésük) kiegyenlítődik, megszüntetve ezzel a vetemedést.
Gyártanak szabványméretű és egyedi méretű fa ablakokat.
Gyakori szabványméretek:
- 60 x 60 Bukó-nyíló
- 60 x 60 Bukó
- 60 x 60 Nyíló
- 60 x 90 Bukó-nyíló
- 60 x 120 Bukó-nyíló
- 60 x 150 Bukó-nyíló
- 90 x 60 Bukó-nyíló
- 90 x 90 Bukó-nyíló
- 90 x 120 Bukó-nyíló
- 90 x 150 Bukó-nyíló
- 90 x 210 Bukó-nyíló erkélyajtó
- 120 x 60 Bukó-nyíló
- 120 x 60 Bukó ablak
- 120 x 90 Bukó-nyíló
- 120 x 90 Bukó ablak
- 120 x 120 Bukó-nyíló
- 120 x 150 Bukó-nyíló
- 150 x 150 Bukó-nyíló
- 150 x 150 Kétszárnyú
- 150 x 150 Kétszárnyú tokosztós
Fa ablak beépítése:
Beépítése többfajta módon is történhet, attól függően, hogy hová kell beépíteni, illetve hogy hogyan. Előfordulhat ugyanis, hogy a régi tokot valamely okból nem akarjuk kibontani, ugyanakkor csinálhatunk komplett lakásfelújítást is.
Ezért az alábbi beépítéseket használjuk:
-
Bontás nélküli fa ablakcsere:
Abban az esetben ez a jó megoldás, ha nem akarunk nagy kosszal, felfordulással járó ablakcserét vagy már korábban felújítottuk a lakásunkat, viszont az ablakcsere lemaradt. Kb. 1-2 óra alatt teljes mértékben elvégezhető a csere, leakasztjuk a régi szárnyakat, flexel eltávolítjuk a pántokat.
Beékeljük az új tokot, vízbe és függőbe állítjuk, majd kicsavarozzuk a régi ablaktokhoz. Ezt követi a hézagok purhabozása, megkötés után pedig levágjuk a purhabot és takarólecekkel látjuk el.
