Ablak

Az ablak egy háznak csak egy kicsiny részét alkotja, viszont nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen az ablakon áramlik be a lakásba a fény, illetve ezen keresztül tudunk szellőztetni. Az 50-es évektől a fa és a fém ablakot részesítették előnyben.

Régi ablak

Régi ablak

A fa ablakokat lakóépületekben használták, a fém nyílászárókat pedig inkább üzemekben illetve otthon a melléképületekben. Akkoriban nem volt fontos, a nagyon jó hőszigetelés, hiszen nem volt drága a fűtőanyag, a 80-as években például sokan fűtőolajjal fűtöttek otthon.

A 90-es években viszont megindult a fűtőanyagok áremelkedése és ezzel párhuzamosan fontossá vált a nagyon jó hőszigetelés, így indult el az ablakok minőségi fejlődése.

Ablak hőszigetelése:

A hőszigetelést ún. „K„ értékkel szokták kifejezni, mértékegysége a W/m2K, ez azt jelenti, hogy egy 1m2 felületen mennyi W energia vész el időegység alatt, ez az érték minél kevesebb, természetesen annál jobb a hőszigetelés.
Ablak esetén külön kell számolni az üveg „K” értékét és a tok/szárny „K” értékét, ugyanis az üveg felülete sokkal nagyobb, így azon több energia is elveszhet nem megfelelő szigetelés esetén.

Ablak üvegezése:

Régi nyílászáróknál szimpla üvegezést használtak, ez egy 3 mm vastag szimpla üveget jelentett. Az új nyílászárókba már 4mm vastag üveget használnak, előírás, hogy minimum kétrétegű, hőszigetelő LOW-E bevonatos üvegek legyenek. Manapság már elég gyakran használnak háromrétegű üvegezést is, ezek már inkább passzív házakba alkalmasak.

Ablak az alábbi alapanyagból készíthető:

  • fából
  • műanyagból
  • alumíniumból

Ablak szárnyai száma alapján:

  • egyszárnyú
  • kétszárnyú
  • háromszárnyú
Tolóablak

Tolóablak

Nyitásmódja szerint:

  • fix
  • nyíló
  • bukó-nyíló
  • váltószárnyas
  • tokosztós
  • billenő
  • forgóablak (régi panellakásokban van ilyen)
  • toló ablak
  • harmónika ablak

Fa ablak:

Gyártására a leggyakoribb faanyag a borovi fenyő, ebből lehet jó ár/érték arányú fa ablakot készíteni. Készítenek még lucfenyőből is ablakot, de a lucfenyő nem olyan tartós anyag, ezért inkább belsőtéri ajtók gyártására alkalmas. Gyártanak még vörösfenyőből, tölgyfából, merantiból is, ezek ára a borovi fenyőhöz képest magasabb.

A borovi fenyő ablakok rétegragasztott, hossztoldott faanyagból készülnek. A rétegragasztással a vetemedést kívánják megszüntetni. Ugyanis több rétegből vannak a faelemek összeragasztva, mégpedig úgy hogy „évvonalak” egymással szembe vannak összetéve, így a mozgásuk (vetemedésük) kiegyenlítődik, megszüntetve ezzel a vetemedést.

Gyártanak szabványméretű és egyedi méretű fa ablakokat.

Gyakori szabványméretek:

  • 60 x 60 Bukó-nyíló
  • 60 x 60 Bukó
  • 60 x 60 Nyíló
  • 60 x 90 Bukó-nyíló
  • 60 x 120 Bukó-nyíló
  • 60 x 150 Bukó-nyíló
  • 90 x 60 Bukó-nyíló
  • 90 x 90 Bukó-nyíló
  • 90 x 120 Bukó-nyíló
  • 90 x 150 Bukó-nyíló
  • 90 x 210 Bukó-nyíló erkélyajtó
  • 120 x 60 Bukó-nyíló
  • 120 x 60 Bukó ablak
  • 120 x 90 Bukó-nyíló
  • 120 x 90 Bukó ablak
  • 120 x 120 Bukó-nyíló
  • 120 x 150 Bukó-nyíló
  • 150 x 150 Bukó-nyíló
  • 150 x 150 Kétszárnyú
  • 150 x 150 Kétszárnyú tokosztós

Fa ablak beépítése:

Beépítése többfajta módon is történhet, attól függően, hogy hová kell beépíteni, illetve hogy hogyan. Előfordulhat ugyanis, hogy a régi tokot valamely okból nem akarjuk kibontani, ugyanakkor csinálhatunk komplett lakásfelújítást is.

Ezért az alábbi beépítéseket használjuk:

  • Bontás nélküli fa ablakcsere:

Abban az esetben ez a jó megoldás, ha nem akarunk nagy kosszal, felfordulással járó ablakcserét vagy már korábban felújítottuk a lakásunkat, viszont az ablakcsere lemaradt. Kb. 1-2 óra alatt teljes mértékben elvégezhető a csere, leakasztjuk a régi szárnyakat, flexel eltávolítjuk a pántokat.

Beékeljük az új tokot, vízbe és függőbe állítjuk, majd kicsavarozzuk a régi ablaktokhoz. Ezt követi a hézagok purhabozása, megkötés után pedig levágjuk a purhabot és takarólecekkel látjuk el.

Könyvjelző ehhez: Közvetlen hivatkozás.

Hozzászólások lezárva